h
0
Short Method, Rövidebbnél is rövidebb előkével
2016. Máj. 13.

 

Versenyről versenyre járva mindig tanul az ember. Nemrég egy olyan vízen jártunk a csapattal versenyezni, ahol rengeteg hal van. Hétköznap nem lehet a tavon horgászni, így gyakorlatilag az évek alatt csak a versenyek alatt találkoznak a halak etetőanyaggal, csalival és jó esetben horoggal.

 

Egyéb szerző

 

Van egy módszer, amit ha nem is tudatosan, de Magyarországon is régóta használunk. A method honnan máshonnan származna, mint Angliából. A lényege, hogy nagyon koncentráltan juttatjuk be az etetőanyagot, ami lehetőleg nagyon finom szemcsés. A másik ilyen fontos kritériuma az előke hossz, illetve a csali elhelyezkedése. Az előbbi azért kell, hogy a hal (legyen az ponty vagy más faj) sokáig maradjon az etetésen, az etetőanyag ízét érezve próbálja azt kiszűrni a vízből. Innen jön a method módszer lényege, hogy a hal nem kimondottan a csalira kap, hanem az etetőanyag szívogatása közben kerül a horoggal a szájába. És ezért fontos hogy a csalink a lehető legközelebb, vagy éppen az etetőanyagba rejtve várja a halat. Ez a megfigyelés nagyot lendített a pontyhorgászat sikerességén. Azonban nem jelenthetjük ki, hogy csak ponty horgászatára alkalmas, hiszen az etetésre bármilyen hal érkezhet, így gyakori vendég a dévérkeszeg is a horgon a hasonló táplálkozása miatt.

 

 

Info

A feeder verseny szabályzat jelenleg a minimum 50 cm hosszú horog előkét engedélyezi. Teszi mindezt a halak védelme, illetve az önakasztás elkerülése miatt. Azonban már itthon is sok olyan feeder versenyt szerveznek, amiben külön adják meg az előkehosszt, vagy esetben nem szabályozzák.

 

A method módszer alapjában véve egy kereső horgászat. Így a horgászat megkezdésekor nem készítünk alapozó etetést. Azonban a helyet érdemes felmérni, megkeresni a gödröket, töréseket, esetleg akadókat. Ezek környékén mindig, kivétel nélkül több hal tartózkodik, vagyis sokkal több kapásunk lesz. Én, ami közben a vízparton kialakítom az állásom, figyelem a vizet. Ha szerencsénk van, és kicsik a hullámok mindig lehet halmozgást látni. Ezeket a helyeket érdemes meghorgászni. A horgász zsargon ezt úgy hívja: megfogni a látott halat!


Türelemjáték!

Az általános versenyhorgászatban nagy hangsúlyt kap a szerelék vízben eltöltött ideje, a kapások között eltelt idő. Ezeknek a számolásával, mérésével még eredményesebbek lehetünk. A hétköznapi horgászatokban ezt nem kell mérni, de általánosságban elmondható, ha 15-20 percig nincs kapásunk, akkor érdemes újat dobni. Ha ennyi idő alatt nem találja meg a hal a csalinkat, akkor nincs a környéken. Dobjunk bátran máshova. Aki keres, az talál!

 

Fontos kritériumok a szerelék összeállításnál:

  • Megfelelő horog és csali méret választás (kis lebegő csali – könnyű, apró horog, nagy lebegő csali – erős, nehéz horoggal)

  • Előkehossz méret (Minél közelebb van a csalink az etetőanyaghoz, annál több kapásunk lesz. Persze, ha a halak, vagy a vízmozgás nem teríti szét. Ha hosszabb előkét használunk, akkor gyúrjuk az etetőanyagba a csalit.)

  • A kosárméretet mindig a dobástáv és a vízmélység alapján válasszuk meg. Pl.: 30 méter, 3 méter mély vízhez a 25-30 grammos kosár elegendő. Ha feltámad a szél, akkor akár 40 grammosra is szükségünk lehet.

  • A szerelék lehet fix vagy csúszó. A fixnél a hal, ahogy megpróbál menekülni a horogtól megakasztja magát. ha csúszóra szereljük, érdemes a spiccet előfeszíteni, ezzel ellenállást adunk a horognak, jobban fog akadni.

  • A horogelőke mérete 8-7 cm, de próbálkozni lehet az 5 cm-el is.

 

Info

Az érvényben lévő horgász szabályzat (II/21. pont) tiltja azon módszerek használatát, amelyiknél a hal önmagát akasztja a horogra. Ettől a vízkezelő felmentést adhat. Erről mindig érdemes érdeklődni az engedély kiváltásakor!

 

Tipp

  • Mivel a method etetők sok hallisztet, olajos összetevőt tartalmaznak, érdemes előző este megkeverni.

  • A horgászat előtt mindenképpen egy finom rostán (2 mm, de akár 1,5 mm-es lyukméretű) át kell törni, a fennmaradó szemcséket kidobhatjuk, vagy próbáljuk átnyomni.

  • Gumi beépítve a szerelékbe? Igen, jó megoldás, ha a kosáron keresztül van vezetve egy közepes nyúlású gumi (pl. 5 cm hosszan), és ebbe van hurkolva az előke. Ez segít megtartani a halat a szákolásig.

  • A gumis végszereléknél bátrabban használhatunk szakáll nélküli horgot. Ha szakáll nélküli horgot használunk, akkor kisebb sebet ejtünk a halon, viszont az akadás minden esetben jobb!

 

Mi a csali?

Ha barátokkal beszélgetünk, az esetek 80%-ban ez a kérdés elhangzik. Mi volt a csali? Fontos ez a method módszernél? Igazából nem a konkrét csali, hanem a tulajdonságai a fontosak. Lebegő-süllyedő, színes-fekete, puha-félkemény, kerek-hordó alakú, és esetleg az íz. Megoszlanak a vélemények, valóban fontos-e a csalik íze, amikor a hal csak pár tizedmásodpercre veszi a szájába. Ezt a kérdést mindenki döntse el magának. Ami biztos, a csalijaink ésszerű aromásítása el nem zavarja a halat. A szín más kérdés! Két féle ponty van, a kíváncsi és a rutinos. A kíváncsi minden feltűnő csalit felvesz, a rutinos pedig minden ilyent elkerül. Legyen nálunk mindig semleges színű csali is. A módszer jellegéből adódóan van azonban egy fontos tulajdonság, lebeg, vagy nem lebeg a csali. Azonban ahogy a grafika is mutatja, attól hogy egy csali lebeg (1. ábra), még nem biztos, hogy az egész előkét felemeli. Ezeket az összeállításokat szoktuk kikönnyített szereléknek hívni (2. ábra). Ezzel érdemes kísérletezni, a kézmosó tálban, vagy a parti sekély vízben ellenőrizni, hogyan áll felcsalizott horgunk.

 

Akadás után

Mivel a hal amint megérzi a rövid előkén a horgot, megpróbálja azt kifújni, ha nincsen szabadon a horog hegye, akkor ezt sok esetben meg is tudja tenni. A horog hegyének, de még jobb, ha a teljes horog szabadon van. A csalit ne a horogra tegyük (az extrém puha pelletektől eltekintve), erre ezernyi jó megoldás létezik: szilikon hajszálelőke, szilikon gyűrű, hajszálelőke lasszóval kombinálva, csali tüske, hagyományos hajszálelőke, stb. Bármelyiket választjuk, már csak arra érdemes figyelni, hogy a horog méretét úgy válasszuk meg, hogy az a felcsalizott szereléknél kilógjon a csali síkjából. Ha így állítjuk össze a végszereléket, gyakorlatilag minden kapást megfogunk.


Nyeletni?

Nem kell, de nyeletőfék az kell! Érdekes, hogy a magyar köztudatban a nyeletőfék, mint speciális orsó típus megnevezés terjedt el. Azonban ezt igazából nem nyeletésre (mint a ragadozó hal horgászatban bevált módszer) használjuk, hanem nem másra, mint a felszerelésünk védelmére. A kapás pillanatában a halat amint megszúrja a horog, megugrik, vadul elkezd védekezni, és teljes erőből elúszik. Különösen igaz ez, amikor extra rövid előkét használunk. Ha nem vagyunk elég figyelmesek, akkor akár a felszerelésünket is beránthatja a vízbe. Ha nincs az orsónkon ilyen „védelmi” rendszer gyárilag beépítve, akkor egyszerűen nyissuk ki a visszaforgás gátlót, mert a hal így is tud zsinórt lehúzni.


Figyeljünk a részletekre, és a horgászat valóban élmény lesz!

 

A szerelék összeállítása a bot spiccétől nézve:

  • Főzsinór: 0,20-0,22 mm, jó minőségű süllyedő

  • Method kosár 20-25-35-45 g.

  • Közepes méretű forgó (No. 10-8), ha csúszóra szereljük, akkor elé egy gumigyöngy (No. 8).

  • Horogelőke, monofilból: 0,17-0,19 mm, fonottból: 0,09-0,11 mm

  • Horog nagy öblű, lehetőleg füles kialakítású, mérete: No.8-10-12


Egyszerű csomó a forgókapocs felkötéséhez. Ha fonott zsinórt használunk, akkor érdemes kétszer átbújtatni a zsinórt.

 

 

 

Egyéb szerző
Hozzászólás írásához be kell jelentkezni!