h
0
Földes alapok - A földek előkészítése
2018. Jún. 08.

A horgászföldek megfelelő előkészítése, sikeres felhasználásuk alapja. Legtöbben azért nem használják a különböző típusú földeket, mert nem tudják, miként kell előkészíteni, vagy egy-két sikertelen kísérlet után maradnak a bevált etetési stratégiáknál. Ha azonban betartunk pár egyszerű szabályt, már elsőre jól használható földdel eredhetünk a halak nyomába.

Végh Tamás

Rövid versenyzői pályafutásom során számos megkeresést kaptam horgásztársaimtól, amiben a megfelelő földválasztástól, vagy a földek helyes előkészítéséről érdeklődtek.

Ma már magától értetődik, hogy adott helyzetre milyen földet válasszak és azt milyen módon készítsem elő. Ha jobban belegondolok az első versenyeim során azonban számomra is komoly fejtörést okozott az alábbi kérdések megválaszolása: Melyiket is válasszam? Kicsit tapadósabb legyen, vagy lazább szerkezetű? Vajon el tudom-e majd lőni a megfelelő távolságra a földes-szúnyogos gombócokat? Mennyi vizet kell a földhöz adagolni? Vajon elértem-e már a megfelelő állagot?

Ahogy telt-múlt az idő, természetesen letisztultak ezek a kérdések. Nyilván sok-sok tapasztalat vezetett idáig és számos félresikerült keverés van a hátam mögött. Viszont az évek során azt is beláttam, hogy ha betartok néhány alapszabályt és pár dolgot az eszembe vések, nem követhetek el végzetes hibát. Olyat semmiképpen sem, amit egy pár csepp víz, vagy egy marék száraz lösz segítségével ne tudnék orvosolni!

A földek bekeverésének számtalan módozata van, azonban létezik néhány, ami könnyen kivitelezhető, minimális eszközigényű és tökéletes megoldást nyújt.

 

Eszközigény

 

Mielőtt belefogunk első földes próbálkozásainkba, érdemes átgondolni, hogy pár alapfelszerelés rendelkezésünkre áll-e. Ezek nélkül is megoldható a földek előkészítése, de sokkal körülményesebb és nagy valószínűséggel nem kapunk megfelelő végeredményt.


A földek előkészítéséhez szükséges eszközök: rosták, dézsa, védőkesztyű, spriccni, mérőedény, újságpapír és a földek. Egy akkumulátoros fúró keverőszárral nagy segítség tud lenni!

 

Először is szükségünk lesz legalább két dézsára vagy nagyméretű vödörre. Ezeket a keverésnél és a föld áttörésénél is használni fogjuk, tehát nélkülözhetetlenek. Fontos, hogy nagyméretűek legyenek (vödör esetén 17-25 liter, dézsa esetén 30-40 liter), hiszen egy 5-6 literes edényben nagyon nehéz gyorsan és alaposán átkeverni a földet. Érdemes olyan vödröt vagy dézsát választani, amire a horgászboltban kapható rosták illeszkednek. Ahhoz, hogy jól kezelhető és homogén állagú földet kapjunk érdemes kétféle rostát is beszerezni. Egy nagyobb lyukbőségű (3-5 mm-es) rostával a földekben található nagyobb rögöket tudjuk széttörni vagy leválasztani, míg a kisebb lyukú rosták (2-3 mm-es) a homogén állag elérését segítik. Mivel a rostán kézzel fogjuk áttörni a földet, mindenképpen javaslom egy pár gumírozott tenyerű munkavédelmi kesztyű beszerzését. A horgászföldek külszíni bányából származnak, ahol nemcsak éles kavicsok, de éles tárgyak is keveredhetnek a csomagokba, amik csúnya sebeket tudnak ejteni a tenyerünkön.


A földek előkészítése során legalább egy 3-5 mm-es és egy 2-3 mm-es lyukátmérőjű rostára lesz szükségünk.

 


Nemcsak az éles kavicsok, de az öreg rosta okozta sérülések ellen is véd a kesztyű. Ezt a rostát már ideje lenne lecserélni!

 

Jól jön egy konyhai mérőedény, amivel az adagolni kívánt víz mennyiségét tudjuk nagyon pontosan kimérni. Én a feleségemtől kértem el a régi konyhai mérőkancsóját. Szükségünk lesz még egy spriccnire. Azt javaslom ne a nyomkodós fajtából válasszunk, mert mire végzünk a föld előkészítésével görcsbe fog állni a kezünk. Egy jó minőségű pumpás spriccni valamivel drágább, de talán megéri a befektetést. Egyrészt sok időt megspórolhatunk vele, másrészt horgászat közben a föld vagy az etetőanyag kiszáradását is megelőzhetjük segítségével. Talán a legkönnyebben és legolcsóbban beszerezhető felszerelés, a nagy méretű újságpapír. Ne fényes, hanem hagyományos papírra nyomott újságok közül válasszunk. Valószínűleg minden családban könnyen hozzá lehet jutni nagy mennyiségű sport napilaphoz. (A Magyar Horgász például erre a célra nem alkalmas!)

Végezetül ne feledkezzünk meg a földről sem. Vélhetően a legtöbben horgászboltban vásárolt és előre csomagolt földet fogunk használni. Ezek legfontosabb jellemzője, hogy nagyjából állandó minőségűek és előre nedvesítettek.

 

A lösz előkészítése

 

Legegyszerűbb dolgunk a lösszel van! A csomagolt lösz kellően nedves ahhoz, hogy szinte azonnal használatba vehessünk. Általában nincs más dolgunk mint rostán áttörni, így csupán pár perc alatt használatra kész állapotba hozhatjuk. Mivel csekély agyagtartalmú földtípusról van szó, nem szükséges sokszor áttörni. Egyszer törjük át a nagy, és egyszer a kis lyukú rostán. A rostálást sokan 3-4-szer is megismétlik, hogy kellően homogén állagot kapjanak, ez azonban szerintem nem szükséges. Jómagam egyszer vagy kétszer rostálom a löszt. A rostán fennmaradt nagyobb rögöket és növényi hulladékot nyugodtan dobjuk el, teljesen felesleges ezeket is átpréselni. 


A csomagolásból kibontott lösz előbb a nagylyukú…

 


…majd a kislyukú rostán törjük át.

 

Az így kapott lösz általában már használhatjuk is, azonban hosszabb horgászatok során azt fogjuk tapasztalni, hogy a tálkában nagyon gyorsan kiszárad és elveszti tapadását. Ennek megelőzésére érdemes spriccnivel, gyors keverés, vagy a dézsa forgatása mellett tovább nedvesíteni földünket. Ez az előre csomagolt löszök esetében csak minimális vízmennyiséget jelent – kb. fél dl – ezért érdemes a vizet spriccnivel adagolni. Ha nem vagyunk biztosak a dolgunkban inkább ne nedvesítsünk, így biztosan nem hibázunk! Szükség esetén horgászat közben is megtehetjük ezt akkor, ha már nem tudunk egy nyomásra jól összeálló gombócot formálni. 


A boltban vásárolt löszök legfeljebb csak minimális nedvesítést igényelnek, áttörés után használatra készek.

 


Ha mégis nedvesítenünk kell, a megfelelő állagot akkor érjük el, ha egy nyomásra gombócot tudunk formálni belőle…

 


…és ugyanilyen könnyen szét is tudjuk morzsolni!

 

Az agyagos föld előkészítése

 

A löszös agyagot és az agyagos horgászföldeket legáltalánosabban olyan állagban használjuk, hogy egy könnyed nyomásra összeálljon, de ugyanilyen könnyen szétmorzsolható legyen a gombóc. Ezt az állagot, homogén föld elkészítésével és a nedvességtartalom szabályozásával tudjuk beállítani.


A rostálás első lépésében összetörjük a nagy rögöket,…

 

A csomagból kibontott agyagos földet átrostáljuk. Nagyon fontos a ráfordított idő, mivel jól tapadó földől van szó, homogenitását az áttörések számával növelhetjük. Elsőként a nagyobb lyukú rostán törjük át, legalább két alkalommal, hogy lehetőség szerint a közepes méretű csomókat is széttörjük. Ezt követően vegyük elő a kisebb lukú rostát és ezen is törjük át a földet, hogy a csomók méretét tovább csökkentsük. Erre azért van szükség, mert minél homogénebb a földünk, annál könnyebb dolgunk lesz a későbbi nedvesítés során és annál könnyebben veszi fel a bejuttatni kívánt élő- vagy szemes anyagot.


…és leválasztjuk a hulladékot - kavicsokat és növényi részeket - amire nincs szükségünk.

 


A finom lyukú rostán való áttöréssel nedvesítésre kész, homogén állagot kapunk.

 

A rostálás helytelen módjával sokan eleve elrontják az agyagos földet Ugyebár eddig egy csepp vizet sem adtunk a földhöz. Éppen azért, hogy ne hibázzunk! Egy nyirkos, agyagos földet a kis lyukú rostán nem tudunk átrostálni, csak átpasszírozni, ezt pedig szeretnénk elkerülni, mert a szemcséket végérvényesen összepréseljük és nokedli szerű földet kapunk. A rostálást akkor végezzük helyesen, ha nem átnyomkodjuk a földet, hanem gyors, körkörös mozdulatokkal és nagyon enyhe nyomással szétrázzuk és finoman összetörjük a csomókat. Ezt csak félszáraz földdel és kis adagokban (0,5-1 kiló) tudjuk megtenni, de így akár többször is megismételhető a művelet, ami csak jót tesz a föld állagának. Legyünk türelmesek, pár perc alatt a föld nagy része átmegy a rostán.


Nedvesítés közben folyamatosan keverjük a földet, hogy a vizet egyenletesen vegye fel. Ha a szemcsék csomósodásának nyomát látjuk, álljunk meg!

 

Ezt követően jöhet a nevesítés. Fontos, hogy víz finoman adagolva egyenletesen jusson a földre és azt a lehető leggyorsabban elkeverjük. A víz adagolását javaslom mindenképpen spriccni segítségével végezzük. Ezzel az eszközzel finom permetben, nagy felületre tudjuk szórni a vizet. Magát a keverést végezhetjük kézzel, így folyamatosan érezzük a föld nedvességtartalmát, azonban ha lehetőségünk adja, használjunk akkumulátoros fúrógépet egy erre a célra készült etetőanyag keverő szárral. Két kiló előre csomagolt agyagos föld általában kevesebb, mint 1 dl vizet vesz fel, de sajnos nem létezik előre megadott pontos mennyiség. Akkor érdemes a víz adagolással megállni, ha azt látjuk, hogy elkezdtek növekedni a földben található rögök. Ne várjuk meg a fél centiméteres rögök kialakulását. Minimális változásnál is álljunk meg, pihentessük az földet és ellenőrizzük. Kevesebb vízzel nem rontjuk el!


A kész agyagos földet nagyon könnyű egykezes gombóccá nyomni. Ha száraz szemcséket látunk valószínűleg minimális vízre szükség lesz még!

 

A maradék földek előkészítése

 


Száraz lösz esetén, mérjük ki az újranedvesíteni kívánt mennyiséget. 1 liter ilyen száraz lösz nagyjából 1 kg-nak felel meg.

 

Sokszor előfordul, hogy a horgászatra előkészített föld jelentős része megmarad. Ha 1-2 héten belül el tudjuk használni, és a horgászat során nem hullott bele élő- vagy etetőanyag ami megpenészedne, akkor csomagoljuk el és bátran használhatjuk később. Ha azonban csak sokára jutunk le a vízpartra, akkor érdemes a földeket kiszárítani. A száraz lösz kiválóan alkalmas a kissé túlnedvesített földek visszaszárítására, vagy az etető szúnyoglárva felporzására, de újra is nedvesíthetjük a korábban fel nem használt mennyiséget.


A száraz lösz nagy méretű rögöket tartalmazhat, ezért finom rostán törjük át!

 

 
Ezt a port már könnyen nedvesíthetjük, ráadásul túlnedvesített föl szárítására és szúnyogszétrúgatásra is alkalmas.

 

Finom rostán törjük át a száraz löszt, mérjük meg, hogy milyen mennyiséggel van dolgunk (ez később lesz fontos), majd terítsük szét egyenletesen egy nagyméretű, lapos edényben (dézsa, vagy etetőanyagos tálka). Vegyünk 3-4 lap nagyméretű újságpapírt és terítsük rá a száraz földre. A nedvesítéshez szükséges vizet erre az újságpapírra fogjuk önteni a felhasználás előtti éjszaka. Egy kg száraz lösz – ami nagyjából egy liter – körülbelül másfél dl vizet vesz fel. Ezt a vízmennyiséget egyből rá is önthetjük a többrétegű papírra, ami a vizet a engedi át, így a lösz is egyenletesen fog átnedvesedni. Reggelre egyenletesen átnedvesedik a lösz, átkeverjük és használatra kész!


A száraz löszport, terítsük szét és simítsuk el egy lapos edényben,…

 


… majd helyezzünk rá 3-4 réteg újságpapírt. Ha lösz felszíne vízszintes és nagy felületen érintkezzen a papírral, gyorsabban veszi fel a vizet.

 

Ha a horgászatra szánt földeket a fentiek szerint és körültekintően készítettük elő, akkor biztosan használható hordozóanyagot kapunk. Ne feledjük, hogy az első próbálkozásoknál óvatosan bánjunk a vízzel, hiszen szükség esetén azt horgászat közben is pótolhatjuk. Ha esetleg mégis túlnedvesítenénk, ne adjuk fel! Biztos vagyok benne, hogy 4-5 alkalom után már kellő rutinra lehet szert tenni ahhoz, hogy sikeres felhasználók legyünk. A föld nem csak a versenyhorgászok eszköze! Aki elsajátítja használatát, korábban megoldhatatlannak hitt helyzetekre talál majd megoldást elsősorban a keszeg és a folyóvízi horgászatai során.


A lösz kilónként nagyjából másfél deci vizet vesz fel, amit az újságpapírra öntünk. A több rétegű papírnak köszönhetően egyenletesen fog átnedvesedni a lösz.

 


Hajnalra a lösz felszívja a vizet. Egy finom átkeverés a parton és már bevetésre kész a föld!

 

Tipp

Az agyagos földek bontását 3 tényező befolyásolja: az agyagtartalom, a nedvességtartalom és az összenyomás ereje. Az első adott, a nedvességtartalmat viszont mi szabályozzuk, ahogyan az összenyomás erejét is, aminek mértéke adott felhasználás mellett nagyban függ az előző két tényezőtől!

 

Tipp

A védőkesztyű az elöregedett rostából kiálló drótszálak ellen is véd. Az ilyen rostákat inkább ne használjuk, mert még kesztyűvel is veszélyesek ráadásul könnyen kiszakítják a haltató hálókat!

 

 

Szerző: Végh Tamás

Végh Tamás

Kedvenc halfaj: keszegfélék, ponty, kárász, márna - Kedvenc horgászmódszer: elsősorban a feederbotos módszer, de a finomszerelékes úszós technikákat is szívesen alkalmazom

 

Hozzászólás írásához be kell jelentkezni!