A horgászat számomra olyan, mint egy sok ismeretlenes egyenlet, amit akkor tudunk minél sikeresebben megoldani, ha a legtöbb ismeretlenre fény derül. Az hogy hány ismeretlenről szeretnénk beszélni, annak már csak a képzelet szab határt. Említsünk csak egy párat, meghorgászandó víz, célpontnak számító halak, felszerelés, etetőanyag és a csali. Ezen ismeretlenekből ez első kettő könnyen meghatározható az azt követő hármat pedig hozzá kell igazítanunk. Én most az etetőanyag kapcsán kezdtem bele egy kis kísérletezésbe. Mint tudjátok a Carp Zoom termékpalettáján jelenleg még kifejezetten büdös-halas jellegű etetőanyag nem szerepel, de megtalálható két különböző őrölt pellet amivel elérhetjük a kívánt keveréket. Én ezek közül a Black Halibut Crush-t és az epres halas Method mixet választottam.

Az epres-halas method mix semmi esetre sem nevezhető büdös etetőanyagnak, inkább nevezném egy nagy szemcseméretű epres jellegű piros, főként pontyos etetőanyagnak. Terveim szerint ezt, az önmagában is nagyon hatásos etetőanyagot szeretném büdös jellegűre változtatni. Nem is olyan rég a konyhai eszközök újításánál gyorsan lecsaptam egy kisméretű elektromos aprítóra. Kedvesem ki akarta dobni, de én már akkor láttam, hogy ez jó lesz még nekem horgászati célra, mert hát nem szívesen töltenék tört pelletet abba az aprítóba, amit normál esetben az ételek elkészítéséhez használunk. Szóval a keverési arány két rész method mix és egy rész pellet.

Az aprítóval pillanatok alatt teljesen homogénné keverhető a két összetevő és közben a szemcseméret is finomodik. Mivel az aprító űrtartalma véges, ezért háromszoros töltés mellett kevertem össze az 500 g etetőanyagot a 250 g adalékkal. Szerencsére volt itthon egy bontott fél zacskó etetőanyag így a másnapi felhasználásig a keveréket visszatöltöttem az eredeti csomagolásba. Érezhető volt, hogy az enyhén epres illat átváltozott büdös, emberi orr számára nem annyira kedves illatvilággá. Gyorsan összepakoltam a felszerelésem és mentem aludni, miközben a gondolatom már csak a holnapi napon járt, hogy fog-e működni a kitalált taktikám.

Másnap délelőtt tervekkel a fejben érkeztem egyik kedvenc horgászvizemre a Benta Horgászpark 2-es tavára. Gyorsan kipakoltam és bekevertem az etetőanyagot. Most semmilyen aromát nem kevertem hozzá, csak a tó vizével értem el a kívánt állagot. Két feeder botot élesítettem be egy light és egy medium feeder személyében. Mivel ez a horgászvíz nem túl nagy így felesleges a dobótávolság miatt erős, hosszú botokat bevetni, valamint a 3,3 és 3,6 m-es botokkal kényelmesebben el lehet férni.

A rövidebbik bot orsójára 16-os, míg a hosszabbikra 18-as Carp Zoom feeder zsinór került. A végszerelék mind két boton ugyan az, ami egy 25g-os talpólmos kosár valamint egy 10-15 cm hosszú 0,04-es fonott előkén 10-es méretű horogból állt hajszálelőkével. Ha már az etetőanyagban a pellet „illata" dominál, akkor mi más kerülne a horogra, ha nem pellet. Ritkán szoktam nagyméretű csalikat használni, fontosabbnak tartom a lebegtetést vagy balanszírozást. Így a 8 mm-es Red halibut pellet mellé egy mini méretű technopufi került a hajszálelőkére.

Etetni horgászat előtt nagyon ritkán szoktam, inkább arra ügyelek, hogy a csalit még ínycsiklandóvá tegyen különféle dippekkel ami lehet folyékony vagy akár por állagú. Annak érdekében, hogy a halas-büdös jelleget tovább erősítsem halibutos amino dipbe mártottam a csalit bedobás előtt. A horgot mindig bele szoktam nyomni az etetőanyagba, mert így biztos, hogy el tudom kerülni a gubancot. A talpólmos kosárnak a másik nagy előnye a visszanyomott horog esetében hogy az mindig fent helyezkedik, el mikor a kosár lesüllyed a fenékre. Mind két bot beélesítve, már csak a halaktól várom a választ.

Nem telt bele fél óra sem, és az első ponty egy nagyon vehemens kapással a tudtomra adta, hogy tetszik neki a mai menü. A spicc pillanatok alatt begörbül és a kinyitott féknek köszönhetően a damil is elindult a dobról lefelé. A dobot megfogva bevágtam és kezdődhetett is a fárasztás. A hal amennyire vehemensen kapott, olyan hamar meg is adta magát. Ez főként annak volt köszönhető, hogy bevágás után felém úszott és már csak a part közelében vette észre az ellenállást, de akkor már sok esélye nem volt. Így hamar a szákomba pihent a nap első hala egy 1,5 kg-os ponty személyében.

Kis öröm fogott el, de nem akartam elbízni magam, hogy a taktika működik, mert hát ugye egy hal még nem hal. Gyors csalizást és bedobást követően vártam a következő jelentkezőt. Nem kellett hozzá 10 perc és erőteljes kapás után már horgon volt a második pontyom. Ez a halacska viszont már jobban küzdött megdolgoztatva engem és felszerelésemet egyaránt. Ezek a mozzanatok a nap folytán még 13-szor játszódtak le a horgászatra szánt bő 4 óra alatt mindig 1-1 ponty szereplésével.

Ahogy gyűltek a halak a szákban egyre jobban éreztem, hogy a mai napi egyenletet sikerült megoldani, és elég sok ismeretlenre fény derült. A 13 ponty összsúlya 21 kg-ot nyomott, amivel mondhatjuk elégedett voltam. A halak a fotózás követően visszaengedésre kerültek a vízbe, mert mint említettem nem mindig a konyhába kell, hogy vége térjen a horgászat.