a
0
Pontylazacok - a kisméretű halak
2017. Aug. 01.

Nagyon régi halfajta, rengetegféle típusa létezik. Napjainkban is sorra fedezik fel az újabb és újabb fajokat. Ez valószínűleg azért is lehetséges, mert előfordulási területük szintén változatos.

Élnek Amerika szerte, megtalálhatók a Mexikótól lefelé lévő vizekben, valamint Afrika északi részétől a Níluson át egészen a Kongó vízgyűjtő területéig.

A halak formái, alakjai, változatos színvilága könnyen lehet, hogy egyetlen más családon belül sem annyira különbözőek, mint az ő esetükben.

Az akvaristák körében nagyon népszerű, szeretett, gyakran tartott díszhalról van szó. A kb 1400 ismert fajhoz viszonyítva, mesterséges körülmények között csupán kis részük tartható, ami mindössze 70-80 fajt jelent.

A pontylazacok közé tartoznak a különböző neonhal típusok, illetve a tetrák is.

A teljesség igénye nélkül a hazánkban legismertebbeket, legnépszerűbbeket részletesen bemutatjuk az alábbi írásban. Köztük olyan egyedeket, mint a Rózsalazac, Serpalazac, Citromlazac, Lángvörös pontylazac, Királylazac

Többségük kiválóan alkalma társas medencében való tartásra. Legtöbbjük csapathal, rajban szeret úszni. Rendkívül jól mutat együtt a 6-8 példány. Tökéletesen megfelelő számukra a lágy, enyhén savanyú, huminsavtartalmú, 22-28 °C hőmérsékletű víz. Gondoskodjunk annak tisztaságáról, szereljünk be megfelelő szűrőberendezést, ezzel biztosítva a bomlástermékektől való mentességet. Ezen kívül legyen oxigéndús a víz, amit légpumpa alkalmazásával érhetünk el a legkönnyebben.

Nagy méretű akváriumot, (>100 literes) rendezzünk be mégpedig úgy, hogy az elülső részen garantáljuk a tágas kiúszóteret, a hátsó falnál és a sarkokban pedig legyen gazdag növényzet. Utóbbinak köszönhetően biztonságban érzi magát és el tud bújni, megpihenni, ha úgy tartja kedve. Az aljzat ne legyen világos, a fehér kvarchomokhoz keverjünk apró, finom bazalt zúzalékot. A tőzeg nem alkalmas, mivel a víz áramlása és a halak mozgása kupacokba sodorja azt, amikben az eledel leülepszik, így zavarossá válik a medence víze. Természetes életkörülményeik közt nem éri őket erős, tartós fény, ezért aztán a akváriumban is elegendő a félhomály.

Következő kérdés a szaporításuk lehet. Ennek feltétele egy külön tartály, mely vizének keménysége teljesen eltér a társas akváriumétól, mivel nagyon lágynak, 1-2 nk érték köztinek kell lennie. Ez az alacsony szint segíti a mielőbbi ívást. Emellett a tenyészállatok szaporodását a félhomály vagy a teljes sötétség is megkönnyíti. Az alacsony fény előbb a spermákat, majd pedig a már megtermékenyített ikrákat is védi a károsodástól. Ikrázás után kifejezetten előnyös, ha teljesen letakarjuk az akváriumot. Az egyes fajoknál legfőbb tulajdonságaikon túl külön-külön leírjuk szaporodásuk fő jellemzőit is.

 

Rózsalazac

Pontos származási helye az Amazonas alsó folyása, Guayana. Kicsi, 4 cm-re megnövő fajta. Testük rózsaszínes-ezüstös, hátúszójuk példányoktól függően fekete vagy fehér, farkúszójukon két vörös folttal. A hímek hátúszója nyúlánk és vállfoltjuk van. Tartásuk gond nélkül lehetséges a 24-28 fokos társas akváriumban, melynek pH-ja 5,5-7,5, keménysége pedig a nagyon lágy és közepes értékek közt mozog. Mindenféle élő eleséget szívesen fogyasztanak. Egyike azon jól ismert, elterjedt példányoknak, melyek tenyésztése nem egyszerű. Alapvető feltétel, hogy nagyon fiatal egyedekkel próbáljuk meg a szaporítást. Az ívató medence 8-10 literes legyen, vize lágy (4-6 nk), 6,5-6,8 pH kémhatású, savanyított, valamint 26-28 fokos. Élő, finomszálú növényt használjunk felülről belógatva. Az áthelyezés idejéhez képest viszonylag hosszú idő eltelte után harmadik-negyedik nap ikráznak le. Ezt követően a szülőpárt el kell távolítani, mivel ikrafalók. A világosbarna ikrák 20-24 óra elteltével kelnek ki, majd a negyedik nap úsznak el. Ekkor lehet elkezdeni etetésüket nagyon apró rákfélével. Első időkben óvni kell őket az erős fénytől, majd gyors fejlődésüknek köszönhetően két hónaposan már teljes színűkkel rendelkeznek és 6-8 hónapos korukra ivaréretté válnak.

 

Serpalazac

Az Amazonas vidékéről, Paraguayról származó, 4-4,5 cm-re növő békés díszhal. Hátrésze és teste vörösesbarna, nagy fekete vállfolttal. Hátúszóinak töve, hasúszóinak nagyobb része vörös színű, míg előbbinél a fekete szín dominál, addig utóbbinál az szegélyezi, amellett keskeny fehér szél látható rajta. 10-15 példányt telepítsünk a 24-28 fokos vízzel töltött akváriumba, melynek pH-ja 5,5-7,5, keménysége pedig a nagyon lágy és közepes értékek közt mozog. Minden élő eleséget elfogyasztanak. A nőstények valamivel nagyobbak, mint a hímek, utóbbiak némileg élénkebb színűek. Szaporításukat 6-8 literes kis medencében tegyük, melynek vize lágy (4-8 nk), 26-28 fokos. Finomszálú élő növényt helyezzünk bele. Műnövényt egyáltalán ne használjunk, mert a halak a magas testfelépítésük miatt elakadhatnak benne. Az ívatómedencébe való áthelyezést követően jellemzően két-három nap elteltével rakják le 200-300 db halványbarna ikrájukat. Azok 24 óra alatt kikelnek, majd a negyedik nap elúsznak és ekkor el lehet kezdeni etetésüket. Az erős fénytől védeni kell őket.

 

Citromlazac

Természetes élőhelye Dél-Amerika, Brazília Tocantin nevű folyója. Akvaristák körében kevésbé elterjedt fajta. Mérete 4-4,5 cm. Teste világos szürkéssárga, úszói citromsárgák, hátúszója fekete szegélyű. Szemének élénkvörös színével erősen kitűnik. A hímet és a nőstényt hasvonala görbületének köszönhetően lehet megkülönböztetni. Utóbbiaké enyhén gömbölyű. A medence vízének hőmérséklete legyen 22-24 fok között, pH-ja 6-7, lágy és közepes keménységű (4,5-7,3 nk). Az élő eleséget részesíti előnyben, mint a szúnyoglárva vagy a vízibolha, a szárazat elvétve fogadja csak el. Szaporításukhoz a tenyészpárt az esti órákban helyezzük át egy 6-8 literes ikráztató medencébe, melynek alját jávai moha fedje. A víz legyen nagyon lágy (1-2 nk) és 26-28 °C. Két-három nap szükséges az ikrázáshoz, az ivadékok (kb 200 db) 24-26 óra alatt kelnek ki. Négy nap után kiúszásukat követően lehet megkezdni táplálásukat apró rákfélékkel. A szülők ikrafalók, így kellő időben távolítsuk el azokat, valamint a megfelelő fejlődésük érdekében óvjuk őket a fénytől, legyenek félhomályban, sötétben.

 

Lángvörös pontylazac 

Kelet-Brazíliából, Rio de Janeiro enyhe sodrású folyóvizeiből származik ez a fajta lazac. Békés csapathal, kiválóan tartható együtt más pontylazacfélékkel és páncélosharcsákkal. Hossza 3,5-4 cm. Testük hátsó fele, mint ahogyan az a nevükben szerepel, lángvörös. A hímet karcsúbb alkata különbözeti meg a nősténytől, valamint farok alatti úszóját fekete sáv szegélyezi.
Vízigényét tekintve a 23-26 °C-os, keménységét figyelembe véve a lágy és közepes közötti, kémhatását nézve pedig a 6,5-7,2 pH-ju érték az ideális a számára.
Mindenféle eleséget fogyaszt, ám napi szinten kapjon fagyasztott vagy élő táplálékot, ezek ugyanis pozitív befolyással vannak élénk színezetére.
Szaporítását külön 4-5 literes medencében végezzük, annak alját jávai mohával takarjuk, mely növény védi az ívást követően belehulló ikrákat a fénytől és a szülőpár falókedvétől. A víz legyen lágy (6-8 nk) és 25-26 fok hőmérsékletű. Az este folyamán áttelepített pár, másnap reggelre lerakja több száz ikráját. Az utódok három napos korukban úsznak el, azzal egy időben megkezdhető etetésük különféle rákfajtákkal. Fél évesen ivaréretté válnak. Érdemes az igazán szép példányokat kiválasztani a párzáshoz, hogy az utódok is
pompás színekben tündököljenek.

 

Királylazac

Természetes élőhelye a Dél-amerikai Rio Ariquana folyó és a Rio Maderia mellékfolyója. Apró, békés kis hal, a nőstény példányok 3, a hímek 4 centiméteresek. Kisebb rajban tartandók mint társai, 4-5 példány a megfelelő létszám. A hím hátrésze világító-kék, ez a szín a zsírúszójukon is megfigyelhető. Testének közepén sötét csík vezet keresztül, hasa pedig világos ezüst-kék. A nőstény nem ennyire színes, ám zsírúszója élénkvörös. A különbségnek köszönhetően könnyen felismerhetők. Mindenevők, de leginkább az élő eledelt fogyasztják. Az akváriumi víz közepes, illetve lágy keménység közt alkalmas, pH értéke 6,5-7,5 kémhatású, valamint 24-28 hőmérséklet közt kedvező a halak számára.
Tenyésztésüket külön kis edényben a legcélszerűbb véghezvinni, melynek vize lágy (4 nk) és savanyú (5,5-6 pH). A szülőpár rövi idő alatt lerakja sok száz átlátszó világossárga színű ikráját, amik 24 óra múltán kikelnek, majd a negyedik nap elúsznak és elkezdik fogyasztani az apró élő eleséget.

 

 

Hozzászólás írásához be kell jelentkezni!